A természettudományok tanításának célja, hogy olyan szemléletet adjon, amely a 21.
század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenő és
mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok tulajdonságait, hatásait, a
természettudományi jelenségeket és azok összefüggéseit, törvényeit megértse.
A célunk, hogy a továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a
tanulók egyéni képességeik felismeréséhez és a természettudományos gondolkodás
fejlesztéséhez.
2024 június 7-én pénteken 11 órától tartottuk meg az első „Kutatók délutánja”
elnevezésű programunkat. Szervezőként az volt a célom, hogy résztvevő tanulók testközelbe
kerüljenek a természettudományos folyamatokkal, tématerületekkel, ezzel keltsük fel az
érdeklődésüket a kémia, fizika és biológia és földrajz tantárgyak iránt. Tizenegy állomás
várta a tanulóinkat, ahol a szaktanárok és a visszatérő tanítványaink vezették a
foglalkozásokat. A pedagógusok és mentoráltjaik felkészülten fogadták a csoportokat, akik
forgószínpadszerűen váltották egymást a helyszíneken.
Az állomásaink sorrendben a következők voltak:
Mikrokozmosz, Űrjátékok, Madár totó, Kísérletek háza I., Fénytörés, Környezetvédelmi
játékok, Űrtávcsövek képei, Kísérletek háza II., Akadálypálya, Kapcsolódjunk, Hanghullámok
és a zene!
A gyerekek visszajelzései alapján elmondhatom, hogy mindannyiuknak tetszett ez az új
iskolai program. Az ötödik és hatodik évfolyamon tanulóknak minden kísérlet varázslatosnak
tűnt, hiszen ők eddig még nem találkoztak a kémiával, a hetedik és nyolcadikos tanulók
azonban már rutinosabban végezték a kísérleteket. Élményszerű állomásokon találkoztak a
tanulóink csillagászattal, fizikai kísérletekkel, madárfelismerő játékkal, öko lábnyomokkal,
vulkánkitöréssel és modellezésével, mikroszkópos vizsgálattal, digitális eszközökkel
támogatott állomással, haghullámokkal, egészségtudatossággal, naprendszerrel és
napfogyatkozással, hogyan lehet egy krumplival működtetni egy digitális órát és még sok-sok
mindennel.
Mivel tevékenységközpontúra programelemeink voltak, így a program hozzájárult az SNI-s
és BTMN-es tanulók készségfejlesztéséhez is. Fontosnak tartom a természettudományos
szövegértés fejlesztésének ilyen irányú lehetőségét, hiszen minden iskolában sor kerül a
matematika, magyar, nyelvi mérések után a természettudományos országos mérésre is.
Meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű tevékenykedtető programok (főként, ha
következetesen évről -évre megismételjük) elősegítik a tanulóink kompetenciáinak
fejlesztését.
Budapest.2024.06.11.
Kabály Adrienne
ötletgazda, kémia tanár