Az iskola története elválaszthatatlan része
a település történetének. Budapest központjától
13 km-re található Pestszentimre , mint a XVIII. kerület
része.
Egy 1446-ban kiadott tulajdoni oklevélben Péteri-puszta elnevezésként
említik a területet.
1877-ben 160 fõ lakik Péteri-pusztán, 1910-ben már
1939 fõ. A település lakosainak minden ügyes-bajos dolgukkal
Soroksár községet kellett felkeresni.
1930-ban Soroksárpéteri elnyeri önálló nagyközségi
címét, majd 1931. június 18-án Pestszentimre az
új neve.
A lakosság számának gyors növekedése
miatt szükségessé vált az állandó iskola
létesítése.
1907-ben épült fel a mai Podhorszki utcában álló
iskola / ma Logos Iskola /, 1909-ben pedig a Wekerle utcai / mai Szélso
utcai / iskola. A tanulók száma egyre nõtt.
Egy 1928-as újságcikk írja:
„ …Iskolásgyermekek száma 760, mely állandóan
növekszik…3-3 turnusban kell tanítanunk….egy tanteremben
70 gyermeket kell összezsúfolni. „
Ekkor született döntés egy emeletes , hat tantermes iskola
felépítésére a Jenõ utcában. / ma
Ady utca /
Az iskola Krónikája szerint az épület átadására
1929-ben került sor. Egy késõbb feltárt ügyirat
szerint az iskola 1931-ben készült el.
1943-ig a három imrei iskola egy igazgatás alatt mûködött.
A közös iskolák igazgatója Turcsányi István
volt. 1943-ban kezdte meg az iskola önálló életét.
Neve: Jenõ Utcai Állami Népiskola
1946-ban egy átszervezés után a felsõbb tanügyi
hatóság létrehozott egy leány- és egy fiú
iskolát. A leány iskola a Kisfaludy utcában mûködött,
míg a fiú iskola az Ady lett. Neve: Ady Utcai Állami Általános
Fiúiskola
Ebben az évben az országban elsõk között alakult
meg az Ady Iskolában a Gyermekbarátok Szövetsége,
Aradi Ottó vezetésével.
1948. március 15-én avatták fel az iskola elõcsarnokában
az 1848-as emléktáblát. Ez ma is megtalálható
a régi fõbejáratnál.
Az iskola bõvítésének története
1951-ben vette kezdetét az iskola bõvítése.
Két új tantermet építettek a Címer utca felé.
/ a mai 3-as, 4-es termek /
1952-ben alakították ki a tanárit és az igazgatói
irodát.
1962-ben készült el a politechnika terem. / a régi udvari
épület /
1967-68-ban ismét építkezés volt. Ekkor épült
meg az ebédlõ, a konyha és az ebédlõ melletti
tanterem.
A ’70-es évek közepén az udvar rendezése, parkosítása
is megtörtént.
1993-ban teljes fûtés korszerûsítésre, tatarozásra
került sor. Ekkor az ebédlõ feletti tetõ beépítésével
három tanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, vizes
blokkal bõvült az épület. Tornaterem azonban nem épült.
Erre 2003-ig kellett várni. Örömünkre a XVIII. ker. Önkormányzat
saját erõbõl felépítette a rég várt
tornatermet, ezzel együtt három tantermet, öltözõket,
mosdókat, orvosi szobát.
Az udvari épület egy folyosóval a fõépület
része lett.
Az új fõbejáraton belépve senki sem ismerne rá
az egykori 6 tantermes iskolára, melyet régi és új
szárnyával együtt nagyon szeretünk.
Az iskola megtartó erejét bizonyítja, hogy
diákjaik jelentõs részének szülei, nagyszülei
is ide jártak. A Pusztai Ferencné által készített
családfa szemléletes bizonyítéka ennek.
A most itt dolgozó pedagógusok, technikai dolgozók közül
itt diákoskodott:
Pusztai Ferencné, Tomcsányi Péterné, Szabados Zsuzsanna,
Orosz Gabriella, Radoszta Linda
Deák Istvánné, Guttyán Lászlóné,
Morvai Imréné, Takács Lajosné,
Korponai József
Vissza a főoldalra!
| Igazgató | Dátum | Igazgatóhelyettes |
| Turcsányi István | 1921-1942 | |
Tímár-Geng István |
1943-1945 | |
Aradi Ottó |
1946-1947 | |
Komáromy Sándor |
1947 | |
| Vékony Lajos | 1947 | |
| Halmágyi Sándor | 1947-1948 | Vajda Géza |
| Pálinkás Pál |
1948-1951 | Bánkúti István |
Fazekas János |
1951-1952 | |
Gönczöl Andrásné |
1952-1972 | Lovaghy István |
| Gróf Istvánné | ||
| Hortolányi Józsefné | ||
| Schágh Zoltán | 1972-1984 | Szöllosy Antalné |
| Orosz Györgyné | ||
| Macsó Lenke | ||
| Macsó Lenke | 1984- | Pádár Ferencné |
| Bakos Istvánné | ||
| Bogárné Kováts Judit | ||